Semmi más nem képes megadni azt, amit a meditáció. Igaz, önmagunkat ismerhetjük meg általa.
"Két világ polgárai vagyunk, a belső és a külső világé. Ahhoz, hogy sikeresek legyünk, meg kell értenünk, miként építhetünk hidat e két világ közé. A túlzó nézőpontok sem a világ számára, sem a magunk életében nem hasznosak. Az arany középút a legjobb, azaz, ha képesek vagyunk uralkodni gondolatainkon és érzéseinken, a beszédhez és a tettekhez vezető nagyhatalmú belső késztetéseinken. Dolgoznunk kell önmagunkon!
A kívánatos cél, a testi-szellemi önuralom elérése nem jelenti azt, hogy felhagyunk az élet ismert és természetes dolgaival (munka, hivatás stb.) de túlzásba sem eshetünk miattuk. Mivel az önuralom egyensúlyt jelent, eléréséhez a meditáció elméletét és gyakorlatát segítségül híva, hangoljuk újra nyugtalan tudatunk sebesen száguldozó részeit! Így érjük el a bölcsességet, a derűt és a harmóniát!" (Szvámí Ráma)
Bármilyen gondolat vagy érzelem ébred benned a meditáció során, hagyd, hogy felbukkanjon, és azután lenyugodjon, mint az óceán hullámai. Bármire gondolsz is magadban, engedd, hogy a gondolat szabadon felötöljön és lenyugodjon. Ne ragadd meg, ne tápláld, ne kényeztesd, ne ragaszkodj hozzá, és ne kíséreld meg megszilárdítani.
Mi a meditáció?
Ne fuss a gondolatok után, s ne hívd elő őket; úgy tekints rájuk, mint az óceán saját hullámaira, vagy az ég a rajta átvonuló felhőkre. Hamarosan azt tapasztalod, hogy gondolataid olyanok, mint a szél, jönnek és mennek. A titok abban rejlik, hogy nem "gondolkodni" kell a gondolatokról, hanem hagyni, hogy maguktól folyjanak át az agyadon, anélkül, hogy hordalékaikat leraknák benned.
Meditáció a teljességért
Buddha derűs, alázatos méltósággal ült a földön, felette az ég, körülötte a lég, mintha csak azt példázta volna, hogy a meditációban az ember nyitott, az éghez hasonlatos tudattal ül, mégis jelenvalóan, földhöz kötötten és biztos alapokon. Az ég végtelen természetünk, amely határtalan, és korlátokba nem ütközik, a föld pedig valóságunk, viszonylagos és hétköznapi állapotunk.
Meditációs testtartás
A meditációban felöltött testtartás jelképezi, hogy összekapcsolódik bennünk a végtelen és a hétköznapi valóság, az ég és a föld, a menny és az e világ, mint egy madár két szárnya, eggyé ötvözve magában tudatunk éghez hasonlatos, halál nélküli, és földhöz hasonlatos, múló, halandó természetét.
Semmiféle átlagon felüli, vagy megterhelő dolgot nem kell tennünk a testünkkel, a meditáláshoz nem szükséges semmiféle idegen vagy különös szokást elsajátítanunk, és nem kell hosszú ideig meditálnunk ahhoz, hogy fejlődjünk és észrevehessük az ebből származó előnyöket. Azon kapjuk majd magunkat, hogy élvezzük a meditálást. Testünk nyugodtabbá válik, tudatunk kreatívabb, összeszedettebb lesz, sőt még akár egészségünk és kapcsolataink megjavulására is felfigyelhetünk.
A meditáció kezdettől fogva gyógyító erejű lehet. Segít az izomfeszültség és mentális feszültségtől. A meditáló ember nyugodt tudatra tesz szert, ez pedig a feszültség és a túlzott megterhelés kiváltotta reakcióik korlátozásával, az immunrendszert segíti. A meditáció alvásigényünket is lecsökkenti, energiával tölti fel testünket és tudatunkat.
Az írók, költők, és gondokozók gyakran érdeklődnek kreativitásuk fokozása, és intuíciójuk fejlesztése iránt; az intuíció a tudás legnagyszerűbb, és a legfejlettebb jellege. A meditáció módszeres út, amellyel velünk született képességeinket fejleszthetjük a mindennapi életben. A meditációs módszer magabiztossabbá teheti az embereket, és az élet problémáinak hatékonyabb kezeléséhez szükséges belső erőhöz segíti hozzá őket.
A meditációt tanuló akár egy, a tudat összpontosítását segítő belső eszköt is kaphat. Leggyakrabban egy hangot használnak erre a célra, noha olykor képi forma is segítheti az összpontosítást. A hang vagy kép lehet külső vagy belső. A hangok nagy hatás gyakorolnak a tudatra.
Ahogyan egy hegy megmászásához is több különféle ösvényt választhat az ember, ugyanígy több, látszólag különféle meditációs technika létezik. Mindazonáltal mindegyik ugyanazt a célt tűzi ki maga elé - a belső összpontosítás, a nyugalom, és a derű tudatállapotának elérését. Bármely, ennek az állapotnak az elérését segítő gyakorlat hasznos lehet. Amíg céljuk a belső nyugalom és összpontosítés eléréséhez nyújtott segítség- valójában nincs különbség az egyik vagy a másik hiteles meditációs technika között. Minden meditáció és módszer alapja, a legmélyebb tisztelet magának a meditáció egyetemességének. A meditáció a belső dimenziók felfedezésének hasznos és gyümölcsöző módszere, mely szisztematikusan, minden szinten az élet mélyére hatol.
A nyugalom és a béke elsajátítása az emberi test egyik egyetemes igénye. Az emberi lények által átélhető legnagyobb boldogság a meditáció révén érhető el. A világ összes öröme mulandó, a meditáció boldogsága azonban mérhetetlen, és örökké tart.
A meditáció megtanít a "most" teljes átélésére, és ez a "most" kapcsol minket az örökkévalóhoz.
Milyen szerencsések, akik ráébrednek erre, és elkezdenek meditálni. Még szerencsésebbek azok, akik folytatják is a meditálást, a legszerencsésebbek azok, akik folytatják is a meditálást, a legszerencsésebbek, pedig azon kevesek, akik arra jutottak, hogy a meditáció az egyik legfontosabb az életükben, és rendszeresen gyakorolnak.
